"Amikor még kicsik voltunk, együtt játszottunk a levélbe borult nyári fák alatt, pitypangot szedtünk a mezon. A kor nem aggasztott bennünket. Az élet most is szép, csak immár más világban élünk. és felismerjük egymás szemében a még mindig bennünk lakozó gyermeket."
Senki sem kerdezte akarsz-e megszuletni, es a tavozasrol is mas fog donteni. De a kozte levo ido a te kezedben van: ne hagyd veszendobe menni! Sok-sok Boldog Szulinapot uncsikam!!!
...most latom csak mennyit dumaltam ide le...bocsi...na de nem baj ha mas is tudja mennyire kulonleges szemely vagy...ezt nem artana romanul is ideirnom...ugye???
...en is szeretlek...es orulok hogy ilyen bizalmat sugallok neked...remelem segithettem, bar nemtom jo tanacsot adtam-e...annyi biztos hogy oszinte voltam...es ami a legfontosabb, hogy bar nem talakozunk minden nap, en ugy erzem hogy nem csak amiatt ilyen bensoseges ez a kapcsolat mert uncsik vagyunk, sem baratnok (mert ott gyakran irigyseg is van)...hanem mert tiszteljuk egymasba azt hogy felvallaljuk sajat magunkat meg akkor is mikor mas nem merne ezt tenni...en ezert vagyok buszke rad, mert veled annyira oszinte merek lenni mint senki massal...es tudom, barmit is mondok, ugyis mellettem leszel...
Itt az ideje bevallani saját magadnak, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet észérvekkel befolyásolni, hogy a szerelem nem döntés kérdése...hirtelen jon es egyszer csak nem ismerunk magunkra...de egy biztos: amig tart ugy erezzuk mindenunk megvan!